Szent Mihály napi ökumenikus istentisztelet

Szeptember 25-én de. 10-órai kezdettel ökumenikus istentiszteletet tartunk a csernátfalusi evangélikus templomban. Mindenkit nagy szeretettel hívunk és várunk.

Facebook

Lelkipásztorok

Sárai Mihály (III.) 1808–1813

Tatrangon született, 1809–1813 között volt a bácsfalusi gyülekezet lelkipásztora. Ő volt a bácsfalusi egyházközség megalapítója.

Köpe János 1813–1817

Köpe János 1768. március 20-án született Tür­kös­ben. 19 évesen kezdte meg tudományos pályáját. 1813-tól Bácsfaluban kezdte meg lelkészi szol­gá­la­tát. Az ő idejében szentelték fel a bácsfalusi templomot.

Binder József 1817–1823

Kb. 1790-ben született Szászveresmarton, 1817–1823. a bácsfalusi evangélikus gyülekezet lelkésze.

Bartha Márton (III.) 1823–1852

Kb. 1780-ban született Brassóban, 1823. május 10. és 1852. március 23. között bácsfalusi gyülekezet lelkésze.

Binder Lajos József 1852–1857

Kb. 1820-ban született Brassóban. 1852. január 10-től 1857. májusáig Bácsfaluban volt lelkész.

Borcsa Mihály 1857–1904

Evangélikus lelkész, 1848-as honvéd, „Kos­suth fu­tá­ra”, „Hétfalu pát­ri­ár­ká­ja”.
1824. február 22-én született Bács­fa­lu­ban, Borcsa Ist­ván és Jakab Ilona gyer­mekeként.
1839–1848 között a brassói szász gim­ná­ziumban ta­nult. Iskolatársa volt Zaj­zo­ni Rab István, Gács Mihály, ta­nára volt Kö­pe János. 1848-ban, a forradalom ki­tö­ré­se­kor a szászokkal folytatott vita mi­att négy napig börtönbe ke­rült. Hátat for­dí­tott a szász kollégiumnak, és Barta Már­ton bácsfalusi evangélikus lelkész biz­tatására 1848. no­vem­ber 19-én el­vál­lal­ta a bácsfalusi rektorságot. Hét­fa­lu­ban átélte a „véres karácsony” bor­zal­ma­it, majd az orosz á­ra­datot is. Bem Bras­sóba vonulása után tanúja a csángó zász­lóalj megszervezésének.
1849 elején Barcaújfaluban volt jegyző és tanító.
1849. augusztus 29-én ért haza Bács­fa­luba. 1849. no­vember 1-tol tanító Tür­kös­ben.
1851. március 19. – 1857 között Hosszú­faluban volt ta­nító, közben lelkészi ké­pesítést is szerzett. 1857–1904 kö­zött bács­falusi lelkész volt.
Élete végéig a csángóság sorsának ja­ví­tásán mun­kál­kodott. Politikusi erő­fe­szí­téseinek is köszönhető, hogy 1886-ban lét­rejött az önálló Brassói Magyar Es­pe­resség, és a csángó gyülekezetek csat­lakoztak a Tiszai Egy­ház­ke­rü­lethez.
1913. december 3-án 90 é­ves korában hunyt el Bács­fa­luban, az első vi­lág­háború ki­törése előtt. Is­ten úgy a­kar­ta, hogy hű szol­gája, Hétfalu pát­­ri­ár­ká­ja, ne lássa nem­zete szo­­morú sorsát.

Id. Kiss Béla 1904–1920

Türkösben született 1879-ben, Kiss Árpás és Borcsa Ida há­zasságából, Borcsa Mihály unokájaként. Elemi iskolái után a bras­sói és kolozsvári főgimnáziumokban tanult tovább, majd a po­zsonyi teológián szerzett lelkészi oklevelet. 1903-ban szen­tel­ték lelkésszé. Egy év brassói segédlelkészség után nagyap­já­tól, Borcsa Mihálytól átvette a bácsfalusi egyházközség lelki irá­nyítását. Tizenhét évre terjedő lelkipásztori munkássága mel­lett jelentős irodalmi, néprajzi, népművelő, teológiai mun­kás­ságot is kifejtett. Ő szerkesztette az Evangélikus Szövétnek és a Hétfalu című újságokat. Vallásos elbeszéléseket, komoly te­ológiai munkákat is írt. Kovács Rózsával kötött házasságát Isten öt gyermekkel ál­dotta meg.
1920. szep­temberében, gyümölcsszedés közben leesett a fáról, és be­le­halt sérüléseibe.

Bodiczky Pál 1921–1927

Bodiczky Pál 1892. január 11-én született Szepes-Iglón. Apja gyári művezető volt, amelynek következtében sok­szor cseréltek otthont. Bodiczky 1898-ban Galiciában evan­gélikus misszionárius iskolában tanult. Elemi iskoláit 1902-ig Ruttkán, gimnáziumi tanulmányait 1904-ig a trencséni katolikus Főgimnáziumban, a III–VIII. osztályt pedig a pozsonyi evangélikus líceumban vé­gez­te. 1910. június 11-én tette le az érettségi vizsgát. 1911 már­ciusáig a temesvári kataszteri hivatalban dolgozott.
1911. március 13-án iratkozott be a pozsonyi evan­gé­likus teológiára. Fiatalon elveszítette szüleit. Hatéves ko­rában meghalt édesanyja, alig tizenkilenc amikor el­ve­szí­tette édesapját. Tanulmányait a dunáninneni egy­ház­ke­rület támogatásával végezte el. 1915. június 17-én tette le a lelkészi vizsgát, ezt követően június 25-én lelkésszé szen­telték.
Csernátfaluban szolgált mint segédlelkész. 1921. feb­ruár 20-án a bácsfalusi közgyűlés egyhangúlag lel­ki­pász­torának választotta, 1921. március 10-én iktatták be pa­rókus lelkészi állásába.
Tehetséges, jó képességű lelkipásztor volt, aki gyü­le­kezetéért, egyházáért és a magyar oktatásért sokat fá­ra­do­zott. A gyülekezeti munka mellett a hosszúfalusi isko­lá­ban német nyelvet is tanított.
1921 – 1927 között volt a gyülekezet lelkipásztora.

Kessler Ede 1927–1932

1901. május 16-án született Marosvásárhelyen. A Ko­lozsvári Protestáns Teológiai Intézetben szerzett lelkészi ok­le­ve­let. 1927-ben szentelték lelkésszé, és rövid ideig a brassói gyü­lekezetben teljesített segédlelkészi szolgálatot.
1927 - 1932 között volt a bácsfalusi gyülekezet lelkipásztora.

Gillich Fülöp 1932–1978

1903. szeptember 23-án született Újszentpéteren . Az iskola elvégzése után a bécsi római katolikus teo­ló­gi­á­ra iratkozott be, amelyet kitűnő eredménnyel fejezett be 1926-ban.
A tanulmányai befejezése után beiratkozott a kolozsvári Református Te­o­ló­gi­á­ra, ahol egy év alatt letette a különbözeti vizsgákat és az e­vangélikus lelkészi szakvizsgát. A kolozsvári teológián el­töl­tött év alatt életre szóló barátságba került dr. Kiss Bé­lá­val, Raduch Györggyel, akik majd a későbbiekben szol­ga­tár­sai lettek a Barcaságon.
1928-ban Nagyszentmiklósra helyezték ki segéd­lel­kész­nek.
1932-ben került a bács­falusi gyülekezetbe.
1945 januárjában sváb származása miatt orosz fog­ság­ba került, ahonnan három év után engedték haza.
Hazatérése után, munkásságának eredménye mind a gyülekezeti munkában, mind pedig a község éle­té­ben láthatóvá vált.
1961-ben a brassói egyházmegye esperesének vá­lasz­totta meg, amely tisztséget példamutató pontos mun­kával 1976-ig töltött be.
1988. januar 12-en halt meg, a bácsfalusi temetőben he­lyez­ték örök nyugalomra.

Antal László 1964–1975

Antal László 1934. május 21-én született Tür­kös­ben. Elemi iskoláit a csernátfalusi Evangélikus Felekezeti is­kolában és a Brassói Római Katolikus Fiú Fő­gim­ná­zium­ban végezte. 1953-ban beiratkozott a Kolozsvári Protestáns Te­o­ló­giai Intézetbe, amelyet 1957 júniusában fejezett be.
Argay György püspök szentelte lelkésszé.
1957-ben espereségi segédlelkészként kezdte meg szol­gálatát Tatrangon.
1958. novemberében a magyarországi sza­bad­ság­harc és forradalom melletti szolidaritása miatt 16 évi kény­szermunkára ítélték.
1964. augusztus 3-án szabadlábra helyezték.
1964. szeptember 1-től a bácsfalusi gyülekezetben szolgált má­sodlelkészként tizenegy é­ven át. 1975-től a bukaresti magyar evan­gé­likus gyülekezet hívta meg lelkipásztorának, ahol tizen­négy éven át végezte szolgálatát. 1989-ben a tatrangi gyü­le­kezetbe kapott meghívást, ahol haláláig, 1995-ig végezte kül­detését.
A bácsfalusi temetőben helyezték örök nyu­ga­lom­ra.

Veres Károly 1976–2001

Veres Károly 1935. november 9-én született Kriz­bán, Brassó megyében. Elemi iskoláit szülőfalujában vé­gez­te, majd 1950 és 1954 között a brassói Magyar Vegyes Lí­ceumban folytatta tanulmányait.
1955-ben felvételt nyert a Kolozsvári Protestáns Te­ológiai Intézet Evangélikus Karára. Az 1956-os magyarországi sza­badságharc és forradalom visszhangra talált az evan­gé­likus lelkészek és teológusok körében is. Ezért Veres Ká­rolyt, mint negyedéves teológiai hallgatót 1959 ja­nuár­jában letartóztatták. Több év börtönbüntetésre ítélték. 1964-ben következtében ki­sza­ba­dultak a börtönből. Minden próbálkozása ellenére nem vet­ték vissza a teológiára. A Steagul Roşu tehergépkocsi gyár ön­tö­déjében kapott állást, ahol technikusként dolgozott.
Az 1970-es években az állam­ha­ta­lom engedélyezte azoknak a teológusoknak, akiket az 1956-os események miatt börtönöztek be, hogy tanul­má­nyai­kat befejezzék.
Ennek következtében Veres Károlyt 1974-ben vissza­vették a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Evangélikus Ka­rára, és 1975-ben sikeresen befejezte tanulmányait.
Szedressy Pál püspök 1976. április 4-én szen­tel­te lelkésszé. Szolgálatát mint esperesi titkár kezdhette meg. 1976. március 1-től bácsfalusi segédlelkészként szol­gált, 1978. október 1-től mint helyettes lelkész, 1981-től nyugdíjazásáig, azaz 2001-ig mint pa­ró­kus lelkipásztor.

Tóthpál Dávid Márton 2002 - 2008

Tóthpál Dávid Márton 1968. december 22-én szü­le­tett Kolozsváron.
Iskoláit a kolozsvári Zene Líceumban végezte csel­ló szakon. 1989-ben felvételt nyert a Kolozsvári Pro­tes­táns Teológiai Intézet Evangélikus Karára.
1995-ben fejezte be tanulmányait, majd Mózes Ár­pád püspök lelkésszé szentelte. 1995-ben Bukarestben kezd­te meg segédlelkészi szolgálatát. 2002 és 2008. között volta bácsfalusi gyülekezet lelkipásztora.

Barcsa István

Barcsa István 1976. január 22-én született Krizbán, Bras­só megyében. 1995 – 2000 között tanult teológiát Kolozsváron és Budapesten. Tanulmányait 2000-ben fejezte be, azt követően Mó­zes Árpád püspök lelkésszé szentelte.
2000 szeptemberétől a Beszterce-Naszód megyei Zsely­ken kezdte meg lelkészi szolgálatát, ahol hat évig szolgált. 2006 szeptemberétől a né­met­or­szá­gi Mecklenburgban folytatja ta­nul­má­nya­it, és ugyanakkor a grabowi gyülekezetben szolgálatot is végez.
2009-ben fejezi be külföldi tanulmányait, majd vissza­tér, hogy a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egy­ház­ban szolgáljon.
2009-ben a bácsfalusi gyülekezet meghívta parókus lelkészének.